Az Ó- és az Újszövetség szolgálatának dicsősége
2 Korinthus 3:5-18
Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van. Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.
Ha pedig a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy nem tudtak Izráel fiai Mózes arcára nézni arcának múló dicsősége miatt, hogyne volna még dicsőségesebb a Lélek szolgálata? Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata! Sőt ami ott dicsőséges volt, már nem is dicsőséges az azt felülmúló dicsőség miatt. Ha ugyanis a mulandó dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges a maradandó.
Mivel tehát ilyen reménységünk van, teljes nyíltsággal szólunk, és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a mulandó dicsőség végét. De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el. Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön. De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel. Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.
Miről van szó ebben a szakaszban? Az Ószövetség és az Újszövetség szolgálatának dicsőségéről.
Azaz a kettő összehasonlításáról. Na, akkor nézzük is meg, hogy mi is ez a kettő.

Először is, miről szól az Ószövetség, miben áll a lényege? (itt most ne úgy gondoljatok az Ószövetségre, mint a Biblia első 39 könyvére, hanem mint szövetségre, amit Isten kötött Izrael népével)
Ószövetség
1. Isten törvénye
Azután, hogy Isten megszabadította népét az egyiptomi elnyomás alól, megérkeznek a Sínai-hegyhez, ahol végre szemtől szembe találkozhatnak szabadító Istenükkel, a világegyetem teljhatalmú Urával. A Nagy Király félelmetes mennydörgésben, villámlások és tűz közepette ereszkedik le a földre, hogy találkozzon megszabadított népével, és hogy közéjük költözzön és velük együtt élhessen úgy, mint egykor az Éden kertjében. Azzal a feladattal bízza meg népét, hogy papokként és királyokként éljék a népek elé Isten igazságos uralmát, és ezáltal közvetítsék Isten áldásait minden nép számára. Életük és istentiszteletük Isten eredeti, tökéletes szándékát kell, hogy tükrözze az emberi életre nézve. Ez fogja odavonzani a népeket az egy igaz Istenhez (2Mózes 19:3-6). Miután megbízza Isten őket ezzel a feladattal, szövetséggel kötelezi el magát mellettük és átadja nekik a törvénykönyvet (a szövetség dokumentumát), amely segíteni és vezetni fogja őket küldetésük teljesítésében. Izrael népe is elkötelezi magát Isten mellett, hogy a Nagy Király népeként fognak élni a nemzetek között. Ezután Isten elrendeli, hogy építsenek számára egy szent sátrat, amelyben népe között lakhat. Innentől kezdve, bárhova megy a nép, Isten látható módon is velük marad. Ez különbözteti meg Izraelt az összes többi néptől.
2. Isten törvényének elsőrendű szolgája: Mózes
3. Isten dicsősége a törvényben jelenik meg - mivel Isten jellemét tükrözi
4. Mózes arcán jelenik meg Isten dicsősége
(2 Mózes 34:29-35) „29Azután lejött Mózes a Sínai-hegyről; a bizonyság két táblája Mózes kezében volt, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Mózes, hogy arcbőre sugárzóvá vált, amikor Istennel beszélt. 30Amikor Áron és Izráel fiai mind meglátták, hogy sugárzik Mózes arcbőre, nem mertek odamenni hozzá. 31Mózes azonban odahívta őket, és akkor Áron meg a közösség vezetői mind visszatértek hozzá, Mózes pedig beszélt velük. 32Azután odamentek hozzá Izráel fiai is mind, ő pedig megparancsolta nekik mindazt, amit az ÚR mondott el neki a Sínai-hegyen. 33Miután mindent elmondott nekik, leplet tett Mózes az arcára. 34Valahányszor bement Mózes az ÚR színe elé, hogy beszéljen vele, levette a leplet, amíg ki nem jött. Azután kijött, és elmondta Izráel fiainak mindazt, amit parancsként kapott. 35És mivel Izráel fiai látták, hogy Mózes arcbőre sugárzik, ismét arcára borította Mózes a leplet, amíg be nem ment, hogy Istennel beszéljen.”
5. A törvény halált hoz: „Halálnak betűvel kőbe vésett szolgálata” - mert a törvény elítél. Minden bírósági tárgyaláson a törvény a mérvadó és a bűnöst kímélet nélkül elítéli.
6. A törvény dicsősége múló - mert a törvénynek való engedelmesség rövid ideig tart és képtelen megszabadítani. Mózes sem volt képes vég nélkül Isten dicsőségét visszatükrözni, egyrészről bűnös természete és szíve miatt, másrészről benne még nem élt ott Isten Lelke folyamatosan. (A hitetlen megtarthatja a törvényt, de csak ideig óráig…)
7. Lepel a szíven - Az Ószövetségben és Izrael történetében végig láthatjuk, hogy Izrael népe vak volt Isten dicsőségére. Ha rövid ideig látták is, másnapra már elfelejtették (lásd: 2 Mózes 32). Isten Lelke nélkül saját bűneink és szívünk keménysége választanak el attól, hogy akarjuk látni és hogy láthassuk Isten dicsőségét.
(Miért taszítja Jézus neve, vagy a gyülekezet gondolata is annyira a hitetleneket?)
Ezzel szemben miben áll az Újszövetség lényege?
Újszövetség
1. Krisztus evangéliuma - Kegyelem (törvénye)
Jézus helyettünk betöltötte a törvény minden pontját. Halálával kifizette a bűneinkért járó örök büntetést. Megkaptuk Isten Szentlelkét, aki bennünk él és vágyat teremt bennünk és képessé tesz arra, hogy Istennek éljünk és Neki engedelmeskedjünk.
2. Krisztus evangéliumának szolgái: Jézus Krisztus, majd mi, az evangélium hirdetői, királyi papság, szent nemzet
János 1:17 „Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el.”
1 Péter 2:9-10 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.”
3. Isten dicsősége az evangéliumban jelenik meg - mivel Isten hatalmas szeretetét bizonyítja. Ez a dicsőség pedig felülmúlja a törvényben megjelenő dicsőséget, mivel Isten szeretetében jelenik meg Isten dicsősége a legintenzívebben, leghatalmasabban, és legmélyebben.
4. A mi életünkben jelenik meg Isten dicsősége, ahogy Isten szeretetében élünk, abban gyönyörködünk és azt adjuk tovább.
5. Az evangélium életet hoz, nem pedig halált, mint a törvény. János 17:3 „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust.”
6. Az evangélium dicsősége maradandó, mivel Isten Lelkét kaptuk meg általa, aki képessé tesz bennünket arra, hogy Istennek éljünk engedelmes és Őt dicsőítő életet már itt a földön és örökkön örökké.
7. Leplezetlen szív - mivel Krisztus megtisztított bennünket és új szívet adott, ezért mi már folyamatosan láthatjuk (szemlélhetjük) Isten dicsőségét.
De álljunk meg egy percre: Miért az evangéliumban jelenik meg Isten dicsősége a legintenzívebben?
Miért mondja Pál azt a 9-10-ben, hogy „ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata! Sőt ami ott dicsőséges volt, már nem is dicsőséges az azt felülmúló dicsőség miatt.”
János 1:14
„Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”
Mert Isten úgy akarta, hogy Fiában, Jézus Krisztus életében, halálában és feltámadásában mutassa meg nekünk igazán, hogy ki is Ő, hogy milyen Isten Ő. Benne mutatkozott be Isten igazán. …János 3:16
Róma 1:16
“Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az minden hívőnek üdvösségére, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek.”
De mit is jelent Isten dicsőségét szemlélni a gyakorlatban? Olyan igazságokról való gondolkodás, elmélkedés, bele élés, meditálás, amelyek az evangéliumról szólnak. Arról, hogy kicsoda Isten, milyen Isten, mit tett értem Isten és ki vagyok én most Jézus Krisztusban. Hogy mit jelent az, hogy Isten nekem örökre megbocsátott és gyermekeként szeret engem. Milton Vincent - Evangélium Keresztyének számára 44-45. oldalak - A dicsőség megváltoztat. Néhány evangéliummal telt igeszakasz pl.:
Galata 2:19-20
„19Mert én meghaltam a törvény által a törvénynek, hogy Istennek éljek. 20Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.”
Róma 8:1 és az egész Róma 8…
Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől…Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atyám!” Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
Efézus 1:3-14
„3Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban. 4Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. 5Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, 6hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. 7Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelmének gazdagsága szerint, 8amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. 9Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne 10az idők teljességének arról a rendjéről, hogy Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. 11Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; 12hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk Krisztusban. 13Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, 14örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.”
Kolossé 1:12-23
„Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. 13Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, 14akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. 15Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt. 16Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. 19Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, 20és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. 21Titeket is, akik egykor Istentől elidegenültetek és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, 22most megbékéltetett emberi testében halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé. 23Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem.”
1Péter 1:3-9
Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, 4arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra. 5Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen áll arra, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. 6Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, 7hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre. 8Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, 9mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
Utolsó kérdés: Hogyan változtat meg engem az, ahogy Isten dicsőségét szemlélem az evangéliumban? „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2 Korinthus 3:18)
Testileg:
„Az vagy, amit megeszel.”
Egészséges táplálkozás - egészséges élet
Egészségtelen táplálkozás - egészségtelen élet
Lelkileg:
„Az vagy, amiben a szíved leginkább gyönyörködik.”
Vagy, amire leginkább vágysz. Amiben legnagyobb örömöd leled. Amiért élsz.
Isten „imádóknak” teremtett bennünket. Ha nem Istent imádjuk, akkor valami mást fogunk. Ez a természetünk.
Az vagy, amiről az életed szól és arról szól az életed, amiben gyönyörködsz, amit imádsz.
Ha Isten dicsőségében gyönyörködsz leginkább, ha valósággal, szívvel és lélekkel Őt imádod akkor az életed is Istenről fog szólni.
Ha a társadban, gyermekeidben, a misszióban, a munkádban, a sikereidben, a karrieredben, az anyagi javaidban gyönyörködsz és leled legnagyobb kedved, akkor az életed is ezekről a dolgokról fog szólni. Akkor nem Isten képére formálódsz át, hanem a bálványaid képére. Ha pedig Isten dicsőségében, az evangéliumban, az Ő szeretetében, Kegyelmében gyönyörködsz nap mint nap, akkor Isten képére fogsz átformálódni az ÚR Lelke által, Rá fogsz hasonlítani, az Ő dicsőségét fogod ragyogni.
Mivel „miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.”
Ámen.